Magyar Deutsch         

Dióhéj történet

Az elmúlt hét évben – amióta az éttermet üzemeltetjük - az alábbiakat tudtuk meg éttermünkről:

A Dióhéj étterem 1956. július 22-én, vasárnap nyílt meg az újonnan épült Rákóczi út 30. sz. alatti bérházban. Erről adott hírt a korabeli Népújság:


A nyitáskori berendezés áráról is olvashattunk:

„Rövidesen megnyílik a Rákóczi úti új bérházban a falatozó italbolt. A 300 000 forint értékű berendezés már megérkezett, úgyhogy mihelyst a kőművesek végeznek a bejárat műkőlerakásával, ez a kisvendéglő is megnyithatja kapuját.” (Népújság 1956. május 22.)


Az 1956. október 23-i forradalom idejéről is találtunk utalást éttermünkre:

Bánkiné Molnár Erzsébet: Bács-Kiskun megye múltjából 15.
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története (225. oldal)

„A nemzetőrök például a Dióhéj étteremben ebédeltek.” (PDF dokumentum)

Fotókat is találtunk a Rákóczi út éttermünk felöli részéről, ahol kis előkerttel már látszik a Dióhéj étterem. (Kb. 50-es évek vége?)

2/2 2/2

Ezúton is hálásan köszönjük a Kecskemét Városi és Bács-Kiskun Megyei Levéltár készséges dolgozóinak segítségét!


Szakál László: “Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén” c. könyvében láthatjuk, hogy éttermünk 1957-től Dióhéj Halászcsárdaként működött az 1960-as évekig:


Köszönet Kerekes Gyulának, aki felhívta figyelmünket erre a könyvre!


Orbán Lajos visszaemlékezésében olvastuk:

- Mióta dolgozik a BÁCSVÍZ Zrt.-nél?
- 1956. április 2-ánkerültem az akkori vízmű vállalathoz. Akkor 17 éves voltam. Budapesten tanultam, de édesapámék mondták, hogy jöjjek haza Kecskemétre. A barátaim is ajánlották, ugyanis tudni lehetett, hogy kezdődnek a közműépítések...
- Akkor kezdték kiépíteni a vízhálózatot?
- A város nagy részén, a polgári házak többségénél önellátó rendszerek voltak. A vizet általában az udvaron vagy a pincében fúrt kutakból nyerték. Ezeket szüntettük meg az eternit csövek lefektetésével. Egyébként ezeknek a kutaknak egy része még ma is megvan, csak már nem használják őket. A Rákóczi úton is ekkoriban építettük ki a hálózatot. Ez éppen az 1956-os forradalom idején történt. Emlékszem, a Dióhéj vendéglő előtt ültünk és hallgattuk a rádióban az eseményeket. Alig lehetett az utcákon elférni, annyian voltak. Persze mi a forradalomban nem nagyon vettünk részt, mert akkor is dolgozni kellett...

(Egy igazi szerelem - Ötvenkét éve a vízmű szolgálatában (Forrás: internet))


Köszönjük az Élete a régi Kecskeméten facebook csoport tagjainak az alábbi képeket, újságcikkeket:

Dióhéj étterem 1958-ból (Király László. György édesapjának fotója)


Dióhéj étterem portál (Bercsényi Botond édesapjával)

Dióhéj étterem 1960-as évek Szabó László üzletvezető és munkatársai (Szabó Krisztina)


Bács-Kiskun Megyei Népújság.1956.08.09.187. szám (Balog Péter)


Petőfi Népe 1957.08.31. 203. szám (Cseh Sándor)


Petőfi Népe 1959.04.28.98.szám (BalogPéter)


GAMF-osok a Dióhéj előtt (Lőrincz Attila) /70-es évek???/


Dióhéj étterem előtt a május 1-i felvonulók (Ordasi László) /70-es-80-as évek???/


Egykori kézi lány a Dióhéjban: Szkenderovics Istvánné, Eszter és unokája (Domokos Judit)


Étlap a 70-es évekből:

Felhívás


Szeretnénk megtalálni az éttermünk múltjának dokumentumait: fotókat, iratokat, visszaemlékezéseket!

Szeretnénk összeállítani egy minél pontosabb névsort az egykori dolgozókról, tanulókról is.
Szívesen fogadnánk az üzlet múltjával kapcsolatos fotókat, tárgyi emlékeket és információkat.

Még válaszra váró kérdéseink:

Vajon ki adhatta és miért pont a Dióhéj nevet adta az étteremnek?
Hogyan nézhetett ki az étterem a nyitáskor?